A tudatosság két fajtája Plótinosz filozófiájában
Plótinosz lélekfilozófiájában a lélek nem transzparens, azaz nem mindennek vagyunk minden esetben tudatában, ami a lelkünkben zajlik. Erre a legjobb példa az alá nem szállt lélek elmélete, mely szerint a lélek egy bizonyos része nem diszkurzív módon szemléli az intelligíbilis világ egészét, ennek a...
Saved in:
Main Author: | |
---|---|
Format: | Article |
Language: | English |
Published: |
Eötvös Loránd University
2017-10-01
|
Series: | Elpis |
Subjects: | |
Online Access: | https://ojs.elte.hu/elpis/article/view/7716 |
Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
Summary: | Plótinosz lélekfilozófiájában a lélek nem transzparens, azaz nem mindennek vagyunk minden esetben tudatában, ami a lelkünkben zajlik. Erre a legjobb példa az alá nem szállt lélek elmélete, mely szerint a lélek egy bizonyos része nem diszkurzív módon szemléli az intelligíbilis világ egészét, ennek a működésnek azonban csak a legritkább esetben vagyunk tudatában. Tanulmányomban Plótinosz a tudatosság problémakörével kapcsolatos elképzeléseit rekonstruálom. Amellett érvelek, hogy Plótinosz a tudatosság két markánsan eltérő formáját különbözteti meg. Az empirikus tudatosság az alsó lélekhez tartozik és annak a működésnek a része, melynek során a lélek különböző képességei egy egységes szubjektummá szerveződnek. A noétikus öntudat a tudatosság egy egységesebb és állandóbb formája, amely a felső, alá nem szállt lelket jellemzi. Értelmezésem szerint a különbséget az alapozza meg, hogy az alsó és a felső lélek metafizikai értelemben is különböző mértékben egységes entitások. A tudatosság tehát Plótinosz szerint minden esetben az egységgel függ össze.
|
---|---|
ISSN: | 1788-8298 2732-3684 |