Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhez

Cél: Annak vizsgálata, hogy a művi terhességmegszakítás társadalmi és ezzel együtt jogi megítélése milyen módon változott a középkortól eltelt időben. Ehhez jó indikátornak tűnik a büntetőjogi normák vizsgálata, mert ezek a normák hivatottak a társadalmi értékek védelmének zárókő szerepét betölteni...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Miklós Tihanyi
Format: Article
Language:English
Published: Ministry of Interior of Hungary 2024-10-01
Series:Belügyi Szemle
Subjects:
Online Access:https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1743
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
_version_ 1832582595822485504
author Miklós Tihanyi
author_facet Miklós Tihanyi
author_sort Miklós Tihanyi
collection DOAJ
description Cél: Annak vizsgálata, hogy a művi terhességmegszakítás társadalmi és ezzel együtt jogi megítélése milyen módon változott a középkortól eltelt időben. Ehhez jó indikátornak tűnik a büntetőjogi normák vizsgálata, mert ezek a normák hivatottak a társadalmi értékek védelmének zárókő szerepét betölteni. Módszertan: Jogi normák és szakirodalmi adatok történeti szemléletű feldolgozása, elemzése. Ehhez társul az említett források értékközpontú elemzése. Megállapítások: A középkor normarendszerét áthatotta a keresztény vallás és az ezen nyugvó erkölcs. Így e korban kétség sem fért hozzá, hogy a magzat életének elvétele bűn. Ez a kivételt nem tűrő szabály érvényesült a későbbi korokban, egészen 1945-ig. Az ezt követő kommunista hatalomátvétel után megmaradt abortusztilalom egészen más erkölcsi alapokon nyugodott. Arra épült, hogy a társadalmi fejlődéshez munkásokra van szükség, a magzati élet elvétele pedig ettől az erőforrástól fosztja meg a szocialista társadalmat. Az államszocializmus később jelentősen enyhített a szabályokon. Ezt a változást jelentős lemaradással követte a büntetőjog, míg végül 1962-től már csak az illegális magzatelhajtás minősül bűncselekménynek. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban bekövetkező változások megszilárdították azt a jogalkotói attitűdöt, amely szerint a magzat nem tekinthető embernek. Ehhez igazodnak a büntetőjogi normák is. Érték: A magzati élet védelmének történeti vázlata, különös tekintettel annak büntetőjogi védelmére. Az európai kultúrkör változásai különböző emberképek kialakulásához vezettek. Ezek egyfajta lenyomata a magzati élet védelme.
format Article
id doaj-art-84a930c8fbaf4c379d7dd06bca8a72c8
institution Kabale University
issn 2062-9494
2677-1632
language English
publishDate 2024-10-01
publisher Ministry of Interior of Hungary
record_format Article
series Belügyi Szemle
spelling doaj-art-84a930c8fbaf4c379d7dd06bca8a72c82025-01-29T14:33:13ZengMinistry of Interior of HungaryBelügyi Szemle2062-94942677-16322024-10-01721010.38146/bsz-ajia.2024.v72.i10.pp1799-1817Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhezMiklós Tihanyi0https://orcid.org/0000-0003-2692-5389Nemzeti Közszolgálati Egyetem Cél: Annak vizsgálata, hogy a művi terhességmegszakítás társadalmi és ezzel együtt jogi megítélése milyen módon változott a középkortól eltelt időben. Ehhez jó indikátornak tűnik a büntetőjogi normák vizsgálata, mert ezek a normák hivatottak a társadalmi értékek védelmének zárókő szerepét betölteni. Módszertan: Jogi normák és szakirodalmi adatok történeti szemléletű feldolgozása, elemzése. Ehhez társul az említett források értékközpontú elemzése. Megállapítások: A középkor normarendszerét áthatotta a keresztény vallás és az ezen nyugvó erkölcs. Így e korban kétség sem fért hozzá, hogy a magzat életének elvétele bűn. Ez a kivételt nem tűrő szabály érvényesült a későbbi korokban, egészen 1945-ig. Az ezt követő kommunista hatalomátvétel után megmaradt abortusztilalom egészen más erkölcsi alapokon nyugodott. Arra épült, hogy a társadalmi fejlődéshez munkásokra van szükség, a magzati élet elvétele pedig ettől az erőforrástól fosztja meg a szocialista társadalmat. Az államszocializmus később jelentősen enyhített a szabályokon. Ezt a változást jelentős lemaradással követte a büntetőjog, míg végül 1962-től már csak az illegális magzatelhajtás minősül bűncselekménynek. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban bekövetkező változások megszilárdították azt a jogalkotói attitűdöt, amely szerint a magzat nem tekinthető embernek. Ehhez igazodnak a büntetőjogi normák is. Érték: A magzati élet védelmének történeti vázlata, különös tekintettel annak büntetőjogi védelmére. Az európai kultúrkör változásai különböző emberképek kialakulásához vezettek. Ezek egyfajta lenyomata a magzati élet védelme. https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1743művi terhességmegszakítás, abortusz, magzatelhajtás, magzati élet védelme
spellingShingle Miklós Tihanyi
Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhez
Belügyi Szemle
művi terhességmegszakítás, abortusz, magzatelhajtás, magzati élet védelme
title Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhez
title_full Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhez
title_fullStr Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhez
title_full_unstemmed Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhez
title_short Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhez
title_sort adalekok az abortusz buntetojogi megitelesenek tortenetehez
topic művi terhességmegszakítás, abortusz, magzatelhajtás, magzati élet védelme
url https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1743
work_keys_str_mv AT miklostihanyi adalekokazabortuszbuntetojogimegitelesenektortenetehez