Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhez
Cél: Annak vizsgálata, hogy a művi terhességmegszakítás társadalmi és ezzel együtt jogi megítélése milyen módon változott a középkortól eltelt időben. Ehhez jó indikátornak tűnik a büntetőjogi normák vizsgálata, mert ezek a normák hivatottak a társadalmi értékek védelmének zárókő szerepét betölteni...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Ministry of Interior of Hungary
2024-10-01
|
| Series: | Belügyi Szemle |
| Subjects: | |
| Online Access: | https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1743 |
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| _version_ | 1832582595822485504 |
|---|---|
| author | Miklós Tihanyi |
| author_facet | Miklós Tihanyi |
| author_sort | Miklós Tihanyi |
| collection | DOAJ |
| description |
Cél: Annak vizsgálata, hogy a művi terhességmegszakítás társadalmi és ezzel együtt jogi megítélése milyen módon változott a középkortól eltelt időben. Ehhez jó indikátornak tűnik a büntetőjogi normák vizsgálata, mert ezek a normák hivatottak a társadalmi értékek védelmének zárókő szerepét betölteni.
Módszertan: Jogi normák és szakirodalmi adatok történeti szemléletű feldolgozása, elemzése. Ehhez társul az említett források értékközpontú elemzése.
Megállapítások: A középkor normarendszerét áthatotta a keresztény vallás és az ezen nyugvó erkölcs. Így e korban kétség sem fért hozzá, hogy a magzat életének elvétele bűn. Ez a kivételt nem tűrő szabály érvényesült a későbbi korokban, egészen 1945-ig. Az ezt követő kommunista hatalomátvétel után megmaradt abortusztilalom egészen más erkölcsi alapokon nyugodott. Arra épült, hogy a társadalmi fejlődéshez munkásokra van szükség, a magzati élet elvétele pedig ettől az erőforrástól fosztja meg a szocialista társadalmat. Az államszocializmus később jelentősen enyhített a szabályokon. Ezt a változást jelentős lemaradással követte a büntetőjog, míg végül 1962-től már csak az illegális magzatelhajtás minősül bűncselekménynek. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban bekövetkező változások megszilárdították azt a jogalkotói attitűdöt, amely szerint a magzat nem tekinthető embernek. Ehhez igazodnak a büntetőjogi normák is.
Érték: A magzati élet védelmének történeti vázlata, különös tekintettel annak büntetőjogi védelmére. Az európai kultúrkör változásai különböző emberképek kialakulásához vezettek. Ezek egyfajta lenyomata a magzati élet védelme.
|
| format | Article |
| id | doaj-art-84a930c8fbaf4c379d7dd06bca8a72c8 |
| institution | Kabale University |
| issn | 2062-9494 2677-1632 |
| language | English |
| publishDate | 2024-10-01 |
| publisher | Ministry of Interior of Hungary |
| record_format | Article |
| series | Belügyi Szemle |
| spelling | doaj-art-84a930c8fbaf4c379d7dd06bca8a72c82025-01-29T14:33:13ZengMinistry of Interior of HungaryBelügyi Szemle2062-94942677-16322024-10-01721010.38146/bsz-ajia.2024.v72.i10.pp1799-1817Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhezMiklós Tihanyi0https://orcid.org/0000-0003-2692-5389Nemzeti Közszolgálati Egyetem Cél: Annak vizsgálata, hogy a művi terhességmegszakítás társadalmi és ezzel együtt jogi megítélése milyen módon változott a középkortól eltelt időben. Ehhez jó indikátornak tűnik a büntetőjogi normák vizsgálata, mert ezek a normák hivatottak a társadalmi értékek védelmének zárókő szerepét betölteni. Módszertan: Jogi normák és szakirodalmi adatok történeti szemléletű feldolgozása, elemzése. Ehhez társul az említett források értékközpontú elemzése. Megállapítások: A középkor normarendszerét áthatotta a keresztény vallás és az ezen nyugvó erkölcs. Így e korban kétség sem fért hozzá, hogy a magzat életének elvétele bűn. Ez a kivételt nem tűrő szabály érvényesült a későbbi korokban, egészen 1945-ig. Az ezt követő kommunista hatalomátvétel után megmaradt abortusztilalom egészen más erkölcsi alapokon nyugodott. Arra épült, hogy a társadalmi fejlődéshez munkásokra van szükség, a magzati élet elvétele pedig ettől az erőforrástól fosztja meg a szocialista társadalmat. Az államszocializmus később jelentősen enyhített a szabályokon. Ezt a változást jelentős lemaradással követte a büntetőjog, míg végül 1962-től már csak az illegális magzatelhajtás minősül bűncselekménynek. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban bekövetkező változások megszilárdították azt a jogalkotói attitűdöt, amely szerint a magzat nem tekinthető embernek. Ehhez igazodnak a büntetőjogi normák is. Érték: A magzati élet védelmének történeti vázlata, különös tekintettel annak büntetőjogi védelmére. Az európai kultúrkör változásai különböző emberképek kialakulásához vezettek. Ezek egyfajta lenyomata a magzati élet védelme. https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1743művi terhességmegszakítás, abortusz, magzatelhajtás, magzati élet védelme |
| spellingShingle | Miklós Tihanyi Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhez Belügyi Szemle művi terhességmegszakítás, abortusz, magzatelhajtás, magzati élet védelme |
| title | Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhez |
| title_full | Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhez |
| title_fullStr | Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhez |
| title_full_unstemmed | Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhez |
| title_short | Adalékok az abortusz büntetőjogi megítélésének történetéhez |
| title_sort | adalekok az abortusz buntetojogi megitelesenek tortenetehez |
| topic | művi terhességmegszakítás, abortusz, magzatelhajtás, magzati élet védelme |
| url | https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1743 |
| work_keys_str_mv | AT miklostihanyi adalekokazabortuszbuntetojogimegitelesenektortenetehez |