Bevezetés a politikum fenomenológiájához
2023. május 30. és június 1. között 29 előadóval tartotta meg a Magyar Fenomenológiai Egyesület és az ELTE BTK Filozófia Intézet éves, tematikus konferenciáját, melyet „A politikum fenomenológiája” címmel a politika fenomenológiai megközelítéseinek szentelt. A konferenciának olyan kiemelt előadója...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Eötvös Loránd University
2025-01-01
|
| Series: | Elpis |
| Online Access: | https://ojs.elte.hu/elpis/article/view/9854 |
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| _version_ | 1832586404307140608 |
|---|---|
| author | Bence Péter Marosán |
| author_facet | Bence Péter Marosán |
| author_sort | Bence Péter Marosán |
| collection | DOAJ |
| description |
2023. május 30. és június 1. között 29 előadóval tartotta meg a Magyar Fenomenológiai Egyesület és az ELTE BTK Filozófia Intézet éves, tematikus konferenciáját, melyet „A politikum fenomenológiája” címmel a politika fenomenológiai megközelítéseinek szentelt. A konferenciának olyan kiemelt előadója is volt, mint a Penn State University professzora, a Leuveni Husserl Archívum egykori igazgatója, Nicolas de Warren, aki Sartre-ról tartott egy rendkívül izgalmas előadást („Anarchism Against Authoritarianism: On the Many Senses of the Political in Sartre”). A konferencia során az előadók azt járták körbe, hogy a fenomenológia számára irányadó első személyű perspektíva, valamint az egyes szám első személyű szubjektív tapasztalat felől közelítve hogyan adhatunk számot a politikum, a tágabb közösség politikai berendezkedésének kérdés- és jelenségköréről. Voltak, akik az egyes szám első személy, illetve a többes szám első személy perspektíva közti átjárhatóság nehézségeit hangsúlyozták (Olay Csaba: „Politika és fenomenológia – megfontolások Hannah Arendt nyomán”), de voltak, akik a hagyományosabb, husserli alapvetésű megközelítés szellemében kevésbé látták problematikusnak a feladatot, hogy fenomenológiailag legitim módon eljussanak az egyes szám első személyű megközelítéstől a többes szám első személyű (vagy harmadik személyű: „ők”) perspektíva horizontjáig (pl. Toronyai Gábor: „A politikum és az állam fogalmának értelmezhetősége Husserlnél”). Ezen túl a – szerencsére mindig jelentős számú és végig intenzív érdeklődést mutató, a vitákban aktívan közreműködő – hallgatóság a legkülönbözőbb témákkal és szemléletmódokkal találkozhatott. A konferencia központi témáját az előadók a témák és problémák lenyűgöző változatosságát mozgósítva járták körül.
Lapunk a múltban már többször is befogadta a Magyar Fenomenológiai Egyesület és az ELTE BTK Filozófia Intézet tematikus konferenciájának anyagát, és ezúttal is örömmel tesz eleget ennek. Az olvasó részben a konferencián elhangzott egyes előadások lektorált és átdolgozott változatait ismerheti meg, részben új szöveget is olvashat. Jelen, szintén „A politikum fenomenológiája” címet viselő blokk hat tanulmányt tartalmaz, mindegyik tanulmány valamilyen módon a már megjelölt filozófiai problémához kapcsolódik, tehát az egyes és a többes szám első személyű perspektíva közti átjárhatóság kérdéséhez a politika jelenségkörének vonatkozásában, különös tekintettel a fenomenológiai módszerre, valamint annak e téren történő legitim alkalmazhatóságára.
|
| format | Article |
| id | doaj-art-401745d00d3541b9affbce23f537c11b |
| institution | Kabale University |
| issn | 1788-8298 2732-3684 |
| language | English |
| publishDate | 2025-01-01 |
| publisher | Eötvös Loránd University |
| record_format | Article |
| series | Elpis |
| spelling | doaj-art-401745d00d3541b9affbce23f537c11b2025-01-25T17:57:52ZengEötvös Loránd UniversityElpis1788-82982732-36842025-01-0117110.54310/Elpis.2024.1.09579Bevezetés a politikum fenomenológiájáhozBence Péter Marosán0BGE 2023. május 30. és június 1. között 29 előadóval tartotta meg a Magyar Fenomenológiai Egyesület és az ELTE BTK Filozófia Intézet éves, tematikus konferenciáját, melyet „A politikum fenomenológiája” címmel a politika fenomenológiai megközelítéseinek szentelt. A konferenciának olyan kiemelt előadója is volt, mint a Penn State University professzora, a Leuveni Husserl Archívum egykori igazgatója, Nicolas de Warren, aki Sartre-ról tartott egy rendkívül izgalmas előadást („Anarchism Against Authoritarianism: On the Many Senses of the Political in Sartre”). A konferencia során az előadók azt járták körbe, hogy a fenomenológia számára irányadó első személyű perspektíva, valamint az egyes szám első személyű szubjektív tapasztalat felől közelítve hogyan adhatunk számot a politikum, a tágabb közösség politikai berendezkedésének kérdés- és jelenségköréről. Voltak, akik az egyes szám első személy, illetve a többes szám első személy perspektíva közti átjárhatóság nehézségeit hangsúlyozták (Olay Csaba: „Politika és fenomenológia – megfontolások Hannah Arendt nyomán”), de voltak, akik a hagyományosabb, husserli alapvetésű megközelítés szellemében kevésbé látták problematikusnak a feladatot, hogy fenomenológiailag legitim módon eljussanak az egyes szám első személyű megközelítéstől a többes szám első személyű (vagy harmadik személyű: „ők”) perspektíva horizontjáig (pl. Toronyai Gábor: „A politikum és az állam fogalmának értelmezhetősége Husserlnél”). Ezen túl a – szerencsére mindig jelentős számú és végig intenzív érdeklődést mutató, a vitákban aktívan közreműködő – hallgatóság a legkülönbözőbb témákkal és szemléletmódokkal találkozhatott. A konferencia központi témáját az előadók a témák és problémák lenyűgöző változatosságát mozgósítva járták körül. Lapunk a múltban már többször is befogadta a Magyar Fenomenológiai Egyesület és az ELTE BTK Filozófia Intézet tematikus konferenciájának anyagát, és ezúttal is örömmel tesz eleget ennek. Az olvasó részben a konferencián elhangzott egyes előadások lektorált és átdolgozott változatait ismerheti meg, részben új szöveget is olvashat. Jelen, szintén „A politikum fenomenológiája” címet viselő blokk hat tanulmányt tartalmaz, mindegyik tanulmány valamilyen módon a már megjelölt filozófiai problémához kapcsolódik, tehát az egyes és a többes szám első személyű perspektíva közti átjárhatóság kérdéséhez a politika jelenségkörének vonatkozásában, különös tekintettel a fenomenológiai módszerre, valamint annak e téren történő legitim alkalmazhatóságára. https://ojs.elte.hu/elpis/article/view/9854 |
| spellingShingle | Bence Péter Marosán Bevezetés a politikum fenomenológiájához Elpis |
| title | Bevezetés a politikum fenomenológiájához |
| title_full | Bevezetés a politikum fenomenológiájához |
| title_fullStr | Bevezetés a politikum fenomenológiájához |
| title_full_unstemmed | Bevezetés a politikum fenomenológiájához |
| title_short | Bevezetés a politikum fenomenológiájához |
| title_sort | bevezetes a politikum fenomenologiajahoz |
| url | https://ojs.elte.hu/elpis/article/view/9854 |
| work_keys_str_mv | AT bencepetermarosan bevezetesapolitikumfenomenologiajahoz |