A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte
Cél: Egy százéves kriminálpszichológiai-jogi kuriózum, az 1925-ben dr. Unger Jenő tollából A Rend hasábjain megjelent Elfogult bűnösök című tanulmány és utóéletének ismertetése. Módszertan: A cikk szerzője korabeli dokumentumok és újságcikkek segítségével, az elemzett írás szerzőjének rövid bemu...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Ministry of Interior of Hungary
2025-01-01
|
| Series: | Belügyi Szemle |
| Subjects: | |
| Online Access: | https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1868 |
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Cél: Egy százéves kriminálpszichológiai-jogi kuriózum, az 1925-ben dr. Unger Jenő tollából A Rend hasábjain megjelent Elfogult bűnösök című tanulmány és utóéletének ismertetése.
Módszertan: A cikk szerzője korabeli dokumentumok és újságcikkek segítségével, az elemzett írás szerzőjének rövid bemutatása után ismerteti dr. Unger Jenő írását. Felvázolja a tanulmány keletkezésének szakmai előzményeit, mint például a bűnösség megállapításának jelentőségét, a rendőrség 1919-es államosításának okát, ezáltal kontextusba helyezve az írásművet. Ismerteti utóéletét, az 1925-ös New York-i rendőr világkonferencián való megjelenést. Mindeközben a mai olvasó számára értelmez a tanulmányban előforduló két kulcskifejezést.
Megállapítások: A cikkben tisztázást nyer a dr. Unger Jenő által használt „elfogultság” mai szóhasználattól eltérő alkalmazása. Az ismertetett tanulmány leírása szerint van egy olyan jelenség, mikor is a tettes beismeri az általa elkövetett tettet, de azt nem, hogy bűnt követett volna el. Ennek három alesetét különbözteti meg: a veleszületett elfogultságot, a nevelés/propaganda/befolyás hatására kialakított elfogultságot és a körülményekből fakadó lelki megrázkódtatás hatására előállott elfogultságot. A cikk végén a „mindenható állam” kifejezés is értelmezést nyer, mely lényegében nem más, mint az állam szuverenitása, s ez végső érvként szolgál az egyéni „jogértelmezésekkel” szemben.
Érték: Dr. Unger Jenő tanulmánya feltárta az ismertetett esetek sajátos pszichológiáját, a tettesben lejátszódó lelki folyamatokat, ezáltal megismerhetjük a korabeli kriminálpszichológia egy egyedi fejezetét. Emellett kitért a jogi konzekvenciákra is. A tanulmányt bemutató cikk által bepillantást nyerhetünk az adott korszakba, annak kriminalisztikájába.
|
|---|---|
| ISSN: | 2062-9494 2677-1632 |