Az alsóbb- és a felsőbbrendű lélek problémái az Enneaszokban
Ha az egyéni lelket vizsgáljuk az Enneaszokban, az a benyomásunk alakulhat ki, mintha legfeljebb csak aspektusai lennének, de nem beszélhetünk egy filozófiailag konzisztens lélekképről. Ez különösen szembetűnő, ha az úgynevezett alsó- és felsőbbrendű lélek felé fordulunk, és megpróbáljuk definiálni...
Saved in:
Main Author: | |
---|---|
Format: | Article |
Language: | English |
Published: |
Eötvös Loránd University
2020-04-01
|
Series: | Elpis |
Subjects: | |
Online Access: | https://ojs.elte.hu/elpis/article/view/7624 |
Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
Summary: | Ha az egyéni lelket vizsgáljuk az Enneaszokban, az a benyomásunk alakulhat ki, mintha legfeljebb csak aspektusai lennének, de nem beszélhetünk egy filozófiailag konzisztens lélekképről. Ez különösen szembetűnő, ha az úgynevezett alsó- és felsőbbrendű lélek felé fordulunk, és megpróbáljuk definiálni a kettő között húzódó határt. Tanulmányomban először áttekintem a kétféle lélek legfontosabb problémáit és a róluk való főbb értelmezési irányokat a szakirodalomban, majd különböző szövegeket vizsgálok meg ezzel kapcsolatban, melyeknek a kontextusa cselekvéselméleti vagy etikai, más szóval olyanok, amelyek dinamikus képet adnak a lélekről. Úgy gondolom, hogy ezek a szövegek megadják a megfelelő kritériumot ahhoz, hogy a lélek látszólag különböző megközelítéseit – és így az alsóbb- és felsőbbrendű lélek elkülönítésének az ellentmondásait – közös nevezőre hozhassunk, ez pedig a szabad választás kritériuma. Írásom utolsó részében a vágy plótinoszi elméletének epiktétoszi hátterét és az eltérő metafizikai előfeltevésekből eredő különbségeket vizsgálom.
|
---|---|
ISSN: | 1788-8298 2732-3684 |